Dinnyési-fertő

2023.november 09.

A többiek biztosan írtak már a varázslatos iskolabuszunkról, de ez nálam eddig elmaradt szóval bepótolnám. Felmerül a kérdés, hogy minden terepgyakorlatunkra való eljutáshoz a BKK csodálatos járműveit használjuk? A Budapesten belüli helyekhez általában igen, viszont a messzebbiekhez saját kisbuszunk 🚐 van. Elég régi, de pont beférünk és pillanatok alatt elrepít minket a célállomásunkhoz😂.

Szóval ez az út is úgy kezdődött, hogy reggel az egyetemnél találkoztunk, majd a varázslatos iskolabusszal leutaztunk a Velencei-tóhoz, a Madárdal tanösvény kiindulópontjához. Már várt minket egy hölgy, illetve nem sokkal később megérkezett a túránk vezetője zsákokkal a kezében. Mindegyikben madarak voltak, amiket mi engedhettünk el kézből miután meggyűrűzték. Én még soha sem fogtam madarat, így ez hatalmas élmény volt😁. Ezután elindultunk a tanösvényen. A szél miatt elég hideg volt, viszont gyönyörűen sütött a Nap, úgyhogy összességében jó kiránduló időt sikerült kifognunk.

Láthattuk azt is, hogy milyen hálóval fogják meg a madarakat és, hogy milyen módszerrel lehet őket kiszabadítani belőle. Miután ez sikerült, zsákokba teszik őket, majd feljegyzik, meggyűrűzik, és elengedik. Ezt minden nap megismétlik. Természetesen sok madarat fognak akiknek még nincs gyűrű a lábán, de olyanok is akadnak akik már meg lettek jelölve korábban. Sokat mesélt a túravezetőnk a madarak jellegzetességeiről így rengeteg új dolgot tanultunk mi is. Fogtunk Függőcinegét, Vörösbegyet, Kék cinegét, Sármányt, Fekete rigót és Fakopáncsot is.

Ez egy természetvédelmi terület (Duna-Ipoly Nemzeti Park), ami fontos az itt élő növények és állatok szempontjából. Különösen érdekes volt megfigyelni a vadludakat, akik hasonlóan nagy csoportban gyűlnek itt össze, mint a híres Tatai Öreg-tónál. Egy kilátóból volt szerencsénk őket távcsővel is megfigyelni. Felettünk az égen is számtalan csapat repült el jól ismert V alakban.

Miután mindent megnéztünk elindultunk vissza a kisbuszhoz, viszont a napunk itt még nem ért véget. Orsi elkalauzolt minket egy kirándulóhelyre, ahol a családjával már többször is járt. Ez a hely Pázmándon a Zsidó-hegy, egészen pontosan a Szikla-szoros. Egy nagyon rövid, de annál meredekebb ösvény vezet a hegy tetejére, útközben pedig mint ahogy a neve is mutatja egy Kvarcsziklákkal övezett szoroson kell átkelni. A hely geológiája lenyűgöző csakúgy, mint a kilátás a a tetőről. 

A lefelé vezető út hasonlóan meredek, főleg az elején😂. Valamennyit segítenek a kihelyezett láncok, de azért még ezek segítségével sem volt könnyű a lejutás. Végül sikerült mindenkinek egy darabban leérnie. Kissé átfagytunk a terepgyakorlat legvégére de ismét felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk.