Éghajlati övezetesség

Fedezzük fel az éghajlati öveket!

Gondolkodtál már azon, hogy miért van egyes helyeken mindig meleg, míg máshol szinte egész évben hó borítja a felszínt? Ennek oka a Föld különböző éghajlati övei!

A Földet három nagy éghajlati övezetre oszthatjuk🌎:

1. Forró övezet: Ez a terület a Ráktérítő és Baktérítő között található. Csapadék tekintetében bőven van különbség egy esőerdős, egy szavannás és egy sivatagos terület között, de a magas nappali hőmérséklet mindegyikre igaz. 

2. Mérsékelt övezet: Itt a négy évszak – tavasz, nyár, ősz és tél – alapvetően jól elkülönül. Az övezetet további övekre és éghajlatokra oszthatjuk, de a legtöbbre jellemző a meleg a nyár és a hideg tél. Magyarország is ebbe az övezetbe tartozik.

3. Hideg övezet: Az Északi- és a Déli-sark környékén fekszik. Itt nagyon hideg van, és a tél szinte egész évben tart. Az enyhébb hónapokban is fagypont alatti a hőmérséklet.

Hogyan alakultak ki ezek övezetek? A Föld gömb alakja miatt a Napból érkező sugarak nem egyformán érik a felszínt és ebből adódóan nem is egyformán melegítik fel.🌍🔆

Azonban nem csak ez határozza meg az éghajlatokat. Három tényező együttesen alakítja ki őket, ezek a következők: Egyenlítőtől való távolság, óceántól való távolság, domborzat.

A Föld három nagy éghajlati övezete

De hogyan tudják a tudósok (és akár mi is) megállapítani és megjeleníteni, hogy egy helyen milyen az éghajlat? 

Klímadiagramokat használnak! Ezeknek a diagramoknak a lényege, hogy első ránézésre meg lehet mondani az éghajlati sajátosságokat az adott területen vagy mérőállomáson. Megmutatják a középhőmérsékletet és csapadékmennyiséget egy egész évre. 

A csapadékot általában kék oszlopok🔵, míg a hőmérsékletet piros vonal🔴 jelzi a diagramon. A "kinézetéből" könnyen megállapíthatjuk az adott terület hőmérsékleti- és csapadékviszonyait. Például egy sivatagról készült klímadiagramon alig láthatunk csapadékot (alacsony oszlopok), míg egy esőerdő diagramján rengeteg látható (magas oszlopok). 

Magyarország éghajlata néha forró és napos, máskor hideg és havas. Az évszakok szépen váltakoznak, az éves átlaghőmérséklet 10-11°C, és az eső is időről időre megérkezik, évente 500-800 mm hullik belőle. Természetesen az országon belül is tapasztalhatunk eltéréseket. Eltérő mennyiségű csapadékot és hőmérsékletet mérhetünk például a középhegységeinkben és az Alföldön.

Budapest klímadiagramja

Végezetül pedig jöjjenek a világ legextrémebb időjárási rekordjai!

A legmelegebb hely: Képzeld el, hogy olyan forróság van, hogy egy tojás megsülne az aszfalton! A Halál-völgyben (USA) 56,7°C-ot mértek 1913-ban! 🔥

A leghidegebb hely: Az Antarktiszon, a Vosztok állomáson dermesztő -89,2°C-ot mértek 1983-ban!⛄

A legcsapadékosabb hely: Az indiai Mawsynram-ban évente körülbelül 11680 mm csapadék hullik. 1985-ben 365 napból 361 napon mértek csapadékot, ebben az évben összesen 26000 mm esett le! ☔

Most már tudod, hogyan működnek az éghajlati övek, mik azok az éghajlati diagramok és olvashattál a világ extrém időjárási csodáiról. Magyarországnak is megvannak a maga rekordjai, helyek, ahol legmagasabb vagy épp a legalacsonyabb hőmérsékleteket mérték. Ha van kedved, nézz utána ezeknek a helyeknek és/vagy látogasd meg őket személyesen!😊