Fővárosi Állat- és Növénykert
2024. március14.
Pápaszemes pingvin
Ez a repülni nem tudó, kis termetű madár a veszélyeztetett kategóriába tartozik. Az állatkertben több mint harminc éve találkozhatnak velük a látogatók. A hiedelmekkel ellentétben egyáltalán nem nehéz ezen az éghajlaton tartani és a nyári hőség sem viseli meg őket, hiszen természetes élőhelyük Dél-Afrika. Ezt nem mindenki tudja, ebből adódhat az a tévképzet, hogy a pingvineknek hó és jég kell. A látogatóknak előszeretettel teszik fel ehhez kapcsolódóan azt a kérdést, hogy: Hány pingvint tud megenni egy jegesmedve éhgyomorra? A válasz az, hogy semennyit, mivel a jegesmedvék az északi, a pingvinek pedig a déli féltekén élnek. Érdekesség, hogy bár ez igaz, a Galápagos-szigeteken is megtalálhatók (Galápagosi pingvin), amelynek északi része már átnyúlik az Egyenlítőn. Természetes élőhelyük átalakult, hatással van rájuk a túlhalászat és a tengeri áruszállítás miatti víz szennyezés is veszélyezteti őket. Ezek után nem kérdés, hogy szükségük van az állatkertek munkájára. Magyarországon a Fővárosi Állatkertben kelt ki az első fióka és azóta is rendszeresen szaporodnak.
 |
Forrás:zoobudapest.com |
Mind a neve, mind pedig a színe elsőre megtévesztő, ugyanis se nem varjú, se nem fekete. Ennek az íbiszfélének napfényben nagyon szépen kivehető a fémes zöld színe. Korábban sok helyen éltek, például a Közel-Keleten, Északnyugat-Afrikában, sőt, valószínűleg itt, a Kárpát-medencében is, azonban mindenhonnan annyira kiszorultak, hogy felkerültek a fenyegetett fajok vörös listájára. Az állatkert tagja az európai tenyészprogramnak és a spanyol kezdeményezésű visszatelepítési programnak. Időről időre küldenek madarakat Andalúziába, akik később csatlakozni tudnak vadonélő társaikhoz.
 |
| Forrás: zoobudapest.com |
Deserta Grande-szigeti farkaspók
Nem mindegyik állatkert foglalkozik az ízelt lábúak tenyésztésével, de a Fővárosi ez alól is kivételt képez. Ez a pókfajta egyedül a Deserta Grande szigeten él és körülbelül 5000 példány van belőle, így kritikusan veszélyeztetettnek számít. Az állatkert célja az embereknek megmutatni, hogy amikor veszélyeztetett vagy kihalás szélén álló fajokról beszélünk, akkor ne csak a gerincesek jussanak eszükbe. Ezeknek a kevésbé ismert állatoknak is éppúgy szükségük van az emberek védelmére és segítségére mint például a gorilláknak vagy a pandáknak.
 |
| Forrás:zoobudapest.com |
Egy hosszabb időt eltöltöttünk a jegesmedvéknél, akiknek természetes élőhelye lassan teljesen eltűnik. Az állatkertben több mint 100 éve tartanak jegesmedvét és a nehézségek ellenére sikerrel szaporították is, 1933-ban született meg az első bocs.
Beszélgettünk az állatok életéről az állatkertekben, amellyel kapcsolatban sok emberben még ma is kérdések merülnek fel. Miért jó ez? Nem lenne nekik jobb szabadon, mint itt a rácsok mögött? Mi is az állatkertek valódi célja? Legfontosabb feladatuk a veszélyeztetett fajok megmentése. A feljebb már említett tenyésztési- és visszatelepítési programokkal lehetővé teszik a túlélést olyan fajok számára is, amelyek a természetben kipusztulnának vagy egyszer már ki is pusztultak. Ezen kívül a legtöbb állat jelentősen tovább él fogságban, mint a vadonban, hiszen nincs természetes ellenségük és az orvosoknak hála betegségekben is sokkal ritkábban pusztulnak el. Erre nagyon jó példák a gorillák, amelyek a vadonban nem élnek tovább 35-40 évnél, itt azonban akár a 60 éves kort is megélhetik.
Összegezve: Az állatkertek nagyon fontos szerepet töltenek be a természet- és környezetvédelemben, oktatnak, ismeretet terjesztenek és részt vesznek a veszélyeztetett fajok fenntartásában. Közösen, más állatkertekkel együtt dolgozva igyekeznek ellátni ezeket a nélkülözhetetlen és összetett feladatokat.
Hány pingvint tud megenni egy jegesmedve éhgyomorra? :D
VálaszTörlés