Gellért táró

2023.november 16.

Viszonylag korán találkoztunk a Gellért fürdő bejáratánál (illetve mivel én értem oda először és fáztam, kiálltam az utca napos részére, aminek az lett a következménye, hogy miután mindenki megérkezett, együtt teljesen eltorlaszoltuk az utat a járókelők előtt😅) azon a csütörtöki reggelen. 

Én már nagyon vártam, mert még soha nem jártam ebben a fürdőben, mindig csak hallottam, hogy mennyire szép, na meg persze azt sem sokan mondhatják el, hogy jártak a forrásánál. Az elején kaptunk egy általános betekintőt magáról a fürdőről és Budapest ezen részének természeti adottságairól.

Miután lepakoltuk a táskáinkat és kabátjainkat elindultunk a föld alá, hogy megnézzük hol, hogyan tárolják a termálvizet és milyen módon jut a víz a medencékbe. Szeretnék szót ejteni a ruházatunkról, ugyanis a többi terepgyakorlatunkkal ellentétben most nem az volt a kérés, hogy öltözzünk melegen, hanem vegyünk fel rövidujjú pólót. Termálvízről beszélünk, tehát logikus volt, hogy meleg lesz, de arra, amit ott tapasztaltunk szerintem sokan nem számítottunk😂. Az Ősforrás felé (mára már használaton kívül van), egy szűk alagútban, lefelé haladva kb. tíz másodperc alatt olyan meleg és akkora páratartalom lett, amit az én testem szinte fel sem tudott dolgozni😂. 

Ezután üzemi területeken átsétálva elérkeztünk egy hosszú alagút bejáratához, amely a Dunával párhuzamosan futva összeköti a Gellért fürdőt a Rác fürdővel. Még ezen, az éppen átalakítás alatt álló területen megnéztük azt a három szivattyút, amik a vizet a medencékbe juttatják. Majd elindultunk az alagútban és kb. öt perc séta után egy lépcsőhöz értünk, amin felmászva egy barlangban találtuk magunkat. 

Ez a Gellért-hegyben található barlangrendszer része és Karfiol-barlang néven emlegetik (amúgy Aragonit-barlang). A mennyezeten látható karfiol alakú formakincsek miatt hívják így. Két nyílása vezetne feljebb, az egyik a Sziklakápolnába, a másik pedig a hegyre, a felszínre. Persze egyik sem járható, mindkettő le van zárva.

Végül még meséltek nekünk néhány érdekességet. Például, hogy az összekötő alagútban futnak azok a távhő vezetékek, amelyek napjainkban is kiszolgálják a Várnegyedet, vagy például, hogy annak idején ez a szervízalagút óvóhelynek készült. Ezzel véget ért a túránk és elindultunk vissza a felszínre.

Óriási élmény volt, sok új dolgot láttunk és bepillanthattunk városunk kevésbé ismert részébe.